Ugy latszik, az MSZP igen meresz vallalkozasba kezdett. Azota pedig ugy tunik meginkabb feszegeti lehetosegeit es mara lenyegeben mindent egy lapra tett fel. Ketsegkivul ezzel a kockazatos jatekkal nyerhetnek is, de akar mindent el is veszthetnek. Lassuk milyen folyamatok vezettek idaig es megis mik ezek a buktatok.
1. A tortenet a Botka-puccsal indult. Merthogy eredeti szandekuk az volt, hogy minden merheto parttal megegyeznek egy kozos listaval, kozos jeloltekkel es egy kozos miniszterelnokjelolttel vagnak neki a valasztasoknak. Logikus es viszonylag kockazatmentes elgondolas volt. Parlamenti bejutasuk garantalt lett volna es az egyeni korzetekben a balliberalis szavazatokat tudtak volna maximalni. Bar 2014-ben ugyanez a konstrukcio, az un Osszefogas lenyegeben megbukott, ebben a valasztasi rendszerben a totalis ellenzeki vereseg elkerulese erdekeben egyedul ezt tunt jarhato utnak. Bukas eseten pedig a felelosseget ismet konnyen szet lehetett volna kenni, csak ugy mint 2014-ben. Botka tobb mindenben hibazott, amiert vegulis nem tudta vegigverni az elkepzeleseit. Legsulyosabb hibaja, hogy Gyurcsany Ferencet, a DK elnoket mindaron szerette volna nyiltan kipicsazni, ergo a kozos partlistarol is lehagyni a nevet. Lenyegeben ebbe tort bele a bicskaja, de lassuk mi egyeb tortent. Az LMP-t mezesmazas szavakkal probalta megkornyekezte, de Szel Bernadett hatarozattan kikosarazta. Tovabba a ketbites meghirdetett szocialis programja "fizessenek a gazdagok!" sem hozott szavazatokat a partnak. A vegeredmeny az lett, hogy meg a megelhetesi kispartok is hatat forditottak az MSZP-nek. (Mint ismeretes, akkor a Parbeszed az Egyuttel probalt valasztasi szovettseget kotni az MSZP helyett).
2. Szo ami szo, Botka korul tehat elfogyott a levego, parttarsai is sunyi modon kihatraltak mogule ugyhogy nem maradt mas valasztasa minthogy lemondjon. Botka visszalepese utan az MSZP nepszerusege melyrepulesnek indult, bizonyos fejetlenseg es/vagy kisebb panikhangulat utotte fel a fejet a partban. Nehany honappal a valasztasok elott miniszterelnok-jelolt nelkul maradt, az osszefogas remenye vegleg szertefoszlott. Botranyok sorozata kovette az esemenyeket, peldaul nyilvanossagra kerult az, hogy a partvezetes titokban meg Botka idejen tapogatozo targyalasokat inditott egy civil vilagbol jott lehetseges miniszterelnok-jelolttel, Lattman Tamassal. Szarnyra kapott tovabba az a feltetelezes, miszerint beepitett fideszes teglak allnak Botka megpuccsolasa hattereben. Ugy tunt, nincs megallas, az MSZP a szakadek szelere kerult es nem maradt semmi, ami visszahuzhatna.
3. Furcsan hangzik, de a katyubol voltakepp az 1%-s Parbeszed huzta ki az MSZP-t, az egyetlen, aki ebben a helyzetben segito kezet nyujtott: a ket part valasztasi szovettseget kotott, valamint kisebb huza-vona utan a Parbeszed a legnepszerubb ellenzeki politikus, Karacsony Gergely arcat is adta hozza, mint a partszovettseg miniszterelnok-jeloltje. Valamint Botka eltunese utan vegre teto ala hoztak egy megallapodast a DK-val, miszerint egyetlen egyeni kornyezetben sem inditanak egymas ellen jelolteket. Kozos lista viszont a ket part (MSZP, DK) kozott azonban vegleg kutba esett. Akkori helyzetben ugy tunt az MSZP igen nagy arat hozott ezekert a megallapodasokert: mint partszovettseg a Parlamentbe jutashoz igy mar minimum 10%-ot kell megugorni, ami az akkori kozvelemenykutatasok alapjan igen rizikosnak tunt. A DK-val valo megallapodas ertelmeben visszalepett 46 korzetbol, lemondott nehany fontos fovarosi (szam szerint 8 db) es billego korzetrol Gyurcsany javara, tobbek kozt a tuti biztos befuto Ujpestrol. Tovabbi 2 fuggetlen jelolt javara tortent visszalepes utan a maradek 58 korzetben osztozkodtak a Parbeszeddel.
4. A legfrissebb meresek alapjan az MSZP kezd kimaszni a godorbol, a legtobb kutato ceg novekvo palyan levo, stabil 10% feletti tamogatottsagot regisztral. Parlamenti bejutasuk igy mar nagyjabol biztosra veheto. De az MSZP ismet kockazatos manoverbe kezdett, ugyanis leult az LMP-vel targyaloasztalhoz a kozos koordinalas lehetoseget megvitatni. Ketseg kivul, mindket part szamara elonyos megallapodas szulethet, azonban nehany szempontot nem lehet figyelmen kivul hagyni. Egy: az MSZP orszagos nagypart letere igy mar gyakorlatilag az egyeni valasztokeruletek felebol kivonult (osszehasonlitaskepp, mar most kb annyi jelolttel bir, mint az 1%-os Egyutt) es ebben az LMP-vel valo koordinalas meg nincs is benne, igy ertekes toredekszavazatoktol fog elesni a partlistan (ami a lenyegeben a fo mandatumforrast adja), valamint sokkal kevesebb allami tamogatasbol kell gazdalkodniuk kampanytevekenysegre. Az egyeni korzetekben valo kepviselet hianya politikai elemzoi velemenyek szerint a partok orszagos listas szerepleset is ronthatja, ugyanis a valasztok egy reszetol idegen lehet a szavatmegosztas. Ketto: eselyes korzeteket adott at a DK-nak, igy a 2014-es valasztasokon megszerzett 10 korzetbol is.
Aprilis 8-an mindenesetre kiderul, megerte-e ennyi aldozat azert a nehany egyeni kepviseleti helyekert, vagy az MSZP lassan, de biztosan eltunik a politikai palettarol.
